Az új természetvédelmi terület, a Mura-menti Tájvédelmi Körzet hat települést is érint és majdnem 2 ezer hektáron terül el. A Zala megye délnyugati szegélyén kanyargó Mura folyó a Kerka torkolatától a Drávába ömléséig alkot határzónát Magyarország és Horvátország között.

A tájképet a gyors sodrású Mura folyó időszakos árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt.
A Mura medrének folyamatos vándorlása miatt a folyó menti ártéri növényzet klasszikus elrendeződése kevésbé markáns, mint nagyobb folyóinknál. A legjellegzetesebb élőhelyek a folyótól távolodva a kavicszátonyok, az iszapnövényzet, a bokorfüzesek, a puhafás ligeterdők, az égerligetek és a keményfás ligeterdők.
Jellegzetes növényük a tündérrózsa, a sulyom és a rucaöröm. Az állatvilág jellegzetes képviselői a szitakötők. Néhány ritka fajuk is előfordul itt, mint az erdei és a piros szitakötő. A gyakoribb lepkefajokon kívül előkerült a magyar színjátszólepke is.
A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 13 faj védett. A madárvilágból a szürke gémek és nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a bányatavaknál és a holtágaknál. A Mura valamennyi vízfelületénél megfigyelhetőek a vidra nyomai, míg a hód az elmúlt évtizedben jelent meg a területen. további részletek